2019. ápr 24.

Shazam!

írta: A Levi
Shazam!

Még a hetedik DC Worlds film kapcsán is sokan egy lapon említik a filmes univerzum építgetését a Marvel Moziverzuméval, holott már a kezdetektől nem volt célja a Warner Bros.-nak lemásolnia a Disney aranytojást tojó tyúkját. Ennél okosabban nem is dönthettek volna és, ami a kezdeti bukdácsolásnak róható fel, inkább tűnik számomra kísérletezésnek. Kár, hogy nem láthatjuk soha Zack Snyder összefüggő, öt fejezetes Igazság ligáját (Az acélember, Batman v. Superman, Az Igazság ligája maradtak csak meg az eredeti elképzelésből, szétdarabolva), de már a Wonder Woman kapcsán érződött, hogy nem cél egy olyan összefüggő univerzum létrehozása, mint a Marvelnél, ahol a tizedik film értelmezhetetlen az első kilenc ismerete nélkül. Nem egyszer jártam már úgy, hogy egy-egy engem érdeklő Marvel filmet képtelen voltam élezni, mert olyan volt, mint két barát beszélgetése, akik a közös emlékeikkel kapcsolatban nosztalgiáznak, egy harmadik előtt. A DC-nél viszont nem fenyeget ez a veszély, ha nem érdekel az egyik filmjük, nem maradok le semmi nélkülözhetetlen cselekményszálról a későbbiekben. 

Nem is számoltam a stúdió idei dobásával, a Shazam!-mal, mert egy számomra érdektelen hős önálló kalandja, aki nem meghatározó karaktere az általam kedvelt történetszálaknak. Mégis adódott az alkalom, hogy megnézzem, elvárások nélkül. Az életemből kimaradt a képregény olvasás, ezért soha nem úgy nézek adaptációt, hogy fennállna az összehasonlítás veszélye, de persze előzőleg mindig utánaolvasok az alapoknak. nagyon-jok-a-shazam-elso-kritikai_1.jpg

A film rögtön az eredetmeséléssel nyit. De nem hősünkével, hanem ellenlábasával, Thaddeus Sivana gyerekkorával. A fiú megfelelési és teljesítménykényszerére felfigyel egy ősi varázsló, aki a hét főbűntől védi a világot, de ereje fogytán, ezért egy bajnokot kell keresnie, akire átruházhatja felelősségét és varázserejét. Sivana nem bizonyul megfelelő jelöltnek, mert a bűnök - főként az irigység - hatalma sokkal inkább vonzza, mint a tiszta szívé. Csalódottságában bosszút fogad. 

Évtizedekkel később a varázsló végső választása egy árvára, Billy Batsonra (Asher Angel) esik. A kis srác megkapja az ősi hősök erejét, ha pedig kimondja a varázsszót, igazi szuperhőssé változik. Meg kell birkóznia a hirtelen jött képességeivel és fel kell nőnie ahhoz, hogy védelmező válhasson belőle.gn-gift_guide_variable_c_1.jpg

Ez a film nem akar nagyszabású lenni, monumentális, epikus városrombolással, CGI látványorgiával, megmarad kicsiben, de a lehető legjobb értelemben. Természetesen az első perctől kezdve vérbeli szuperhős film, temérdek geek kikacsintással, köszönhetően főhősünk mentorának, a szintén árva Freddie-nek (Jack Dylan Grazer), akitől még azt is megtudjuk, hogy valóban a közös DC univerzumban játszódik ez a film is. A hősök köztünk élnek, mindenki tud róluk mindent, az új gumiruhás, izomkolosszus feltűnése pedig a celebritásokat övező hype-ra hajaz. De ez a nagy mamlasz csak egy kiskamasz, aki a gyökereit kutatja, a családját keresi, mikor ott van az orra előtt. Ebben rejlik a film szíve is, szembemegy a populista családmeghatározással és hangsúlyozza, többszörösen aláhúzza, hogy az válik a családunkká, akiket annak választunk, akiknek szeretet adunk, akiktől kapjuk, akik között biztonságban érezzük magunkat és ehhez nincs köze a vérnek. Ebből fakad a szupererő is.shzm-fp-0016high_res_jpeg.jpeg

Természetesen az antagonista (Mark Strong) is ezt a felnövéstörténetet hivatott erősíteni, akinek nincsenek nagyra törő tervei, nem akarja leigázni az univerzumot, csupán együtt él a hét főbűnnel és azokat szolgálja, a benne rejtőzködő bűn pedig egészen átérezhetővé teszi a figurát. Legalábbis a számomra. 

A fent említett morális vonulat mellett a Shazam! vígjátékként is megállja a helyét, köszönhetően a zsánerből érkezett Zachary Levinek, aki inkább Superman paródiája, a gyerekszereplők között pedig nagyon jól működik a kémia. Jó pár éve telis-tele vagyunk remek gyerekszereplőkkel, akiket jó lesz látni felnőni. Jack Dylan Grazer, az AZ-hoz hasonlóan itt is ellopja a showt. 

Nem lett volna senkinek sem hiányérzete, ha a Shazam! nem készül el, nem tesz hozzá a műfajhoz sok újat, hasonszőrű, CGI óriás testvéreihez képest csekély, de mégis jól funkcionál családi drámaként és vígjátékként, amit többször is elő lehet majd venni, ha egy szórakoztató, könnyed képregényfilmre vágyunk.

8/10

IMDb

Szólj hozzá

kritika képregény vígjáték családi szuperhős dc