2018. jún 09.

Az ellentmondások műfaja VI. rész

írta: A Levi
Az ellentmondások műfaja VI. rész

A vámpír

Ha a mű központi alakja egy szörny, vagy valamilyen hasonló entitás, akkor félelmet kelt a nézőben, elborzasztja és taszítja. Mégis, furcsamód vonzódik a befogadó a műhöz annyira, hogy végigolvassa, vagy végignézze azt, a katarzis reményében, és elszenvedi ő is a szörnyűségeket a cél elérésének érdekében.

Az előző részekben áttekintettem, hogy vajon mitől ennyire ambivalens a műfaj. Kitértem a horror műfaji jegyeire, a szerepkörökre. A pszichológiai kontextusára, majd a Grimm mesék variánsaira és horrorisztikus elemeire. Kitűnik, mennyire jelen van pl.: az orális fixáció motívuma a kollektív tudattalanunk dokumentumaiban (a népmesékben) és, hogy ezért is lehet örökkévaló kedvenc a vámpír karaktere is, ami a gótikus irodalom ékköve.

Az utolsó fejezetben a vámpírmitológia évszázados múltját tekintem át, irodalom- és filmtörténeti szempontból.

A cikk mellé ajánlott zene:

A vámpírmitológia és vámpírirodalom műfajtörténeti áttekintése

A gótikus irodalom egyik legkiemelkedőbb alkotása Bram Stoker Drakula gróf és válogatott rémtettei című, 1897-es darabja, amely megteremtette minden idők legismertebb horror figuráját és útjára engedte a vámpír karakterét, mely mind a mai napig töretlen népszerűségnek örvend, folyamatos megújulása révén. Abraham „Bram” Stoker, 1847. november 8-án született Dublinban, harmadik gyermeknek. Apja a város tisztviselője, anyja pedig nőjogi aktivista volt. Gyermekkorában sokat betegeskedett, de szüleinek hála magántanulóként hamar megismerkedett az irodalommal. 1863-ban, már egészséges fiatalemberként, felvette tárgyként a színművészetet és a költészetet, a Trinity College-ban. Stoker 1878-ban feleségül vette Oscar Wilde exfeleségét, Florence Balcombot, Londonba költöztek és Stoker a helyi Irvings Lyceum Színházban kezdett dolgozni, mint menedzser. Munkájának köszönhetően hamar felküzdötte magát a londoni elit körébe, ahol megismerkedhetett a kor legnagyobb íróival, mint például Sir Arthur Conan Doyle-lal, egy amerikai turné során pedig Walt Whitmannel. 1890-ben találkozott Vámbéry Ármin magyar professzorral, aki elmesélte neki a havasalföldi Vlad Tepes fejedelem legendáját. Stoker figyelmét olyannyira felkeltette a kegyetlen uralkodó története, hogy hatévnyi kutatómunka eredményeképp megszületett 1897-ben a Drakula gróf válogatott rémtettei, mely osztatlan sikert aratott, és örökre beírta magát a gótikus horror regények sorába. Bram Stoker 1912-ben halt meg Londonban.694013819955508587-les-vampires-banner_full.jpg

A gróf történelmi hátterét III. Vlad Tepes (Karóba húzó) havasalföldi fejedelem, Drǎcule, a Sárkány Lovagrend tagja szolgáltatta. 

Vlad 1431. november 8-án (milyen érdekes, Stoker is ezen a napon született), az erdélyi Segesvár erdejében született II. Vlad Dracul és Cneajna moldovai hercegnő fiaként. Édesapja 1436-ban Havasalföld uralkodója lett, és családjával együtt az akkori fővárosba, Târgoviștébe költöztek, de a növekvő Oszmán Birodalom felől érkező nyomás miatt, hogy a háborút elkerülje, a szultán vazallusa lett, és két fiatalabbik fiát janicsárnak adta. Az oszmánoknál töltött évek alatt, amikor Vladot többször megkínozták, igen nagy hatással volt későbbi személyiségfejlődésére.vlad_tepes.jpg

1447-ben, állítólag Hunyadi János parancsára, meggyilkolták apját, fivérét, s később, csupán 17 évesen Vlad saját országa ellen ment harcba. 1456. augusztus 20-án sikerült megkaparintania Havasalföldet, melyet hat éven keresztül meg is védett. Uralkodása alatt karóba húzatta apja gyilkosait, megszüntette a töröknek való adózást, szövetségre lépett Mátyás királlyal, s a törököket módszeresen levadászta. További élettörténetéről és haláláról a történészek mást mondanak, de annyi biztos, hogy feje 1476 decembere tájékán a törökhöz került, s azok karóba húzva állították ki.

A szükségszerűen kegyetlen fejedelem kedvenc kínzási módszerei között szerepelt az élve karóba húzás, testcsonkítás, nyúzatás. A mai kultúrába Stokernek köszönhetően került be, mint halhatatlan vérszívó, és Romániában turizmust tudtak kiépíteni legendájá és neve köré.

De nem Stoker volt a vámpírmítosz megalkotója, az élőhalott vérszívók legendáriuma sokkal későbbre nyúlik vissza, mint azt hinnénk. Pivárcsi István Drakula gróf és társai című gyűjteményében tekinti át a vámpírmitológiát és a karakterek útját napjainkig.image-w1280.jpg

Több, Bibliára is visszavezethető eredettörténet is létezik, melyből a vámpírokat származtatják. Lilith legkorábban a sumer illetve héber mondakörben bukkant fel, neve több variációban is eltérő lehet, ahogy történetének bizonyos pontjai is, de a Teremtéstörténetben játszott szerepe megegyező. Ősi írások szerint nem Éva, hanem Lilith volt az első nő, akit engedetlensége miatt száműztek a Paradicsomból, a pusztaságban vándorolva pedig több, gonosz lénnyel párosodva létrehozta többek között a vámpírokat is. A Marvel képregényekben Lilith-et Drakula lányaként említik, valamint egy erős női vámpírként Colleen Gleason The Gardella Vampire Chronicles regényszériájában.2017010674.jpg

A testvérét, Ábelt meggyilkoló Káint is egyes források Lilith-tel kapcsolatba hozták, mi szerint találkozatott a kitaszított asszonnyal, akinek gonosz tudást adva gonosz teremtményeket hoztak létre. Mark Rein-Hagen, az 1991-es, Vampir: The Masquerade című szerepjáték könyvében a vámíprok eredetét Káinhoz vezeti vissza, aki miután megölte Ábelt, Isten örök kárhozatra és megjelölt bolyongásra ítélte, megkóstolta öccse vérét, így csak véren tudott élni, ezért ő vált az első vámpírrá. Ezt az eredettörténetet használta fel Jason Krawczyk is, 2016-os, He Never Died című filmjében.

Bibliához visszavezethető eredettörténet még Iskarióti Júdás története is, aki a tanítványok közül, miután elárulta Jézust harminc ezüstpénzért felakasztotta magát. Egyes verziók szerint hiába kötötte fel magát, isten örökélettel sújtotta, hogy féljen a napfénytől és szomjúságtól gyötörve bolyongjon. Innen eredeztethető az egyes vámpírok fénytől, feszülettől és ezüsttől való félelme. Ezt az eredettörténetet Patrick Lussier teremtette meg a Dracula 2000 című filmjében, a történetet pedig a TNT The Librarian című sorozata vitte tovább.

dracula_coffin.gif

Maga a vámpír szó az orosz „upir” kifejezésből eredeztethető, mely egy orosz nyelvű iratban jelent meg 1047-ben, utalva a szövegben megjelenő Upir Lichy nevű orosz hercegre, aki kegyetlenül végzett áldozataival. Az 1100-as években egyre több legenda, szóbeszéd született meg vámpírokról, melyek elterjedtek Kelet-Európában és a Balkán szláv népei között. 1190-ben a legendák bizonyosságaként, melyek immár Nyugat-Európába is eljutottak Walter Map De nugis curialium című alkotásában vámpírokra utaló történeteket jegyzett le. 1196-ban William of Newburgh Chronicles című művében a vámpírokat hazajáró lelkekként, kísértetekként írta le. Az 1500-as években egyre több írás jelenik meg Ausztriában és Nyugat-Európa szerte a már fent is említett III. Vlad rémtetteiről.

Nem csak a havasalföldi fejedelem alakja járult hozzá a vámpír karakteréhez, hanem a második legismertebb, állítólagos vérszívó, a csejtei Báthory Erzsébet, a magyar vérgrófnő. Báthory Erzsébet alakja nem mártírként vagy áldozatként maradt meg az utókornak, hanem mint a kegyetlen, szüzek vérében fürdő vérgrófnő.erzse_betba_thory-700x370.jpg

Ecsedi Báthori György és somlyói Báthory Anna, a későbbi lengyel király, Báthory István húgának gyermekeként született Erzsébet 1560. augusztus 7-én Nyírbátorban. Gyermekkorát az ecsedi várban töltötte, Nádasdy Ferenc gróffal, aki öt évvel volt nála idősebb, és tizenegy éves korában eljegyezték egymást. 1575-ben házasodtak össze, melyre még a magyar Miksa király is hivatalos volt. A frigy révén Erzsébet megkapta a csejtei kastélyt és a körülötte lévő tizenkét falut. Férjét évekig lekötötték a török elleni harcok, kegyetlensége és bátorsága miatt „Fekete Bég” néven is illették, Erzsébet férje távolléte alatt elzárkózottan élt kastélyában. A harcokban árván maradt gyerekeket, özvegy és megerőszakolt nőket pártfogásába vette és segítette. Életét már akkor rejtélyek övezték, míg férje élt, nem zárkózott el az okkult tudományoktól, az öregedéstől pedig rettegett. A legenda úgy tartja, hogy szolgálója, miközben fésülte, meghúzta úrnője haját, mire az a fésűvel úgy megütötte a lányt, hogy vére kifröccsent Erzsébet kezére, mely mintha megfiatalodott volna.delphine-seyrig-daughters-of-darkness-1971.JPG

Az örök fiatalság titkát keresve megölte a lányt és megfürdött a vérében. Szüzeket áldozott fel, véreztetett ki, fürdött vérükben és itta is azt, s mikor a falu szüzei elfogytak, leányiskolát létesített boszorkány szeretőjével. Elfogatásáig körülbelül hatszáz lányt gyilkolt meg, ahogy a szóbeszéd tartja. Ma már történészek koncepciós perként tartják számon az ügyet, a vérben fürdés pedig a véralvadás miatt lehetetlen. Én úgy gondolom, Báthory Erzsébet ugyanolyan kegyetlen volt, mint bármely más korabeli grófnő. 1610. december 29-én tartóztatta le Thurzó György nádor. Erre a pletykák és Erzsébet vagyona iránti irigység adott okot. Komornái és szolgái kínvallatások során a grófnő ellen vallottak, de nemes asszonyként nem állíthatták bíróság elé. Báthory Erzsébetet csejtei várában tartották fogva, befalazva, ahol 54 évesen halt meg elborult elmével, 1614. augusztus 21-én. Bár II. Mátyás kérte, Báthory nem kapott szabályos eljárást, halála vetett véget letartóztatásának. Nem tudhatjuk, valóban kínzott-e nőket várában, de a fent említett véralvadás és a holttestek száma miatt lehetetlen volt. A koncepciós vádakra okot adhatott a Habsburgok vágya a Báthory-Nádasdy-birtokokra, illetve Thurzó ellenségeskedése a bécsi udvarral viszályban álló Báthory György erdélyi fejedelemmel, Erzsébet unokatestvérével.dracula-bela-lugosi.jpg

1610-ben Leo Allatius megjelentette De graecorum hodie quirundam opinationbus című művét, mely az első modern vámpírtörténeteket tartalmazta. 1657-ben Francoise Richard Relation de ce qui s’est passé a Saint-Erini Isle de l’Archipel című francia nyelvű értekezésében összefüggéseket próbál kimutatni az okkultizmus, boszorkányság és a vámpírok között. 1679-ben Phillip Rohr megjelentette De Masticatione Mortuorum című írását, mely az első német nyelvű mű a vámpírokról. Az 1700-as években vámpírhisztéria söpört végig Kelet-Proroszországon, temetőket túrtak fel és égették el a holttesteket. A fordítások révén a vámpír szó kezdett beépülni az angol nyelvbe. 1735-ben egy spanyol orvos, G. Casal elsőként írta le egy bizonyos, pellarga nevű betegséget, melynek tünetei vámpírizmusra utaltak. 1744-ben megszületett egy összefoglaló mű, Giuseppe Davazanti olasz bíboros tollából, Disserrtazione sopre I Vampiri címmel. 1748-ban Heinrich August Ossendelfer megjelentette az első modern német nyelvű vámpírmítoszról szóló versét, a Der Vampirt. 1798-ban az első angol nyelvű vers is megszületett, Christabel címmel, Samuel Taylor Colerdige műveként. 1800-ban bemutatták Silvestro de Palma I Vampiri operáját. Az 1800-as években több angol illetve német nyelvű opera és írás jelent meg a témában, mint például Charles Nodier Le Vampire című alkotása angol színdarab átirata, majd opera változatát, illetve több vámpírizmusról szóló beszámoló is elterjedt, immáron angol anyanyelvű földeken. az 1888-as The Land Beyond the Forest, Emily Gerard tanulmánya, melyből Bram Stoker is rengeteget merített.
nosferatu-660x350-1448268229.jpg

Az 1900-as évektől kezdődően pedig a figura a mozivásznakon is megjelenik; 1912-ben az első vámpírfilm, Az ötös számú ház titkai, majd 1920-ban Bram Stoker újabb regényét, a Drakula vendégét filmesítették meg a Szovjet-Oroszországban, de a háborús viszonyok közepette a kópiák elvesztek. 1922-ben viszont megszületett az első, nagy botrányt kavart drakula-film, és egyben első horrorfilm is, a Nosferatu, melyet a neves német rendező, Friedrich Wilhelm Murnau mutatott be, annak ellenére, hogy Bram Stoker özvegye nem adta el neki a jogokat. Stoker örökösei pert indítottak a film és a rendező ellen, amit meg is nyertek és a stúdiónak az összes kópiát meg kellett semmisítenie, szerencsére a külföldi moziknak köszönhetően megmaradt az utókornak ez a zseniális alkotás. shadow_of_the_vampire.jpg

A botrány miatt Murnau megváltoztatta a vámpír nevét Orlok grófra, Harkert Hutterre, feleségét, Minát pedig Ellenre keresztelte, illetve a gróf most nem Londonban, hanem Németországban akar házat venni. Már helyszínválasztásban is igen eredeti filmmel van dolgunk, hisz a rendező autentikus, eredeti helyszíneken forgatott, az erdélyi tájak nagyon jól felismerhetőek, akárcsak a népviseletek. A gróf kastélya nem gótikus, sötét kastély, hanem egy romos, létező vár, hagyományos, letisztult belső terekkel, meszelt falakkal. A helyszín és a feldolgozás különlegessége mellett a film legnagyobb dobása a vámpír volt természetesen. Orlok grófot Max Schreck karakterszínész kelti életre, oly módon, ami számomra mai napig hihetetlen. Minden idők legélethűbb vámpírját láthatjuk, mely később saját legendát szült egy feldolgozásnak köszönhetően.  Murnau vámpírja örökre meghatározta későbbi alakjait, a merev testtel való koporsóból kiemelkedés, az árnyék, mint külön mozgó sziluett, és a fényben való haláltusa elengedhetetlen jellemvonássá vált a vérszívóknak. Az elülső hosszú metszőfogak pedig a Stephen King Borzalmak városa című, 1979-es TV-film változatában köszönnek újra vissza. horror-of-dracula-lee-feature-1038x576.jpg

Az 1922-es film kapott egy remake-et, Orlok gróf új, színes, beszédes köntösbe lett bújtatva, 1979-ben. Miután Murnau filmje kultusszá változott, és a Drakula-jogok is el lettek adva, Werner Herzog bátran újraforgatta Nosferatu történetét, szinte kockáról kockára, színesben, hangosfilmként. A karakterek nevét visszaváltoztatta a Stoker által megadottakra, így Drakula grófot és Harkert láthatjuk, de felesége a Lucy nevet kapta, ki az eredeti műben Mina Harker barátnője. A helyszínek, épületek, erdélyi lakosok mind autentikusak, akárcsak az első filmben, a kastély most is népies, hagyományos jelleggel bír. Az egyetlen fő különbség maga a vámpír megjelenítése. Míg Schreck egy állatias, egérszerű agresszív lényként mutatta be Drakulát, Klaus Kinski ezzel szemben sokkal emberibbé tette a karaktert, jellemvonásként hozzáadva a magányosságot, elszigeteltséget és szeretet éhséget. Mint már említettem, az első filmben Max Schreck minden idők legélethűbb vámpírját keltette életre, alakítása pedig megihlette A vámpír árnyéka (2000) című filmet.
bram-stoker_s-dracula.jpg

A vámpír árnyéka az 1922-es Nosferatu forgatásaira koncentrál, a rendező és stábja együttműködésére, melyet egy izgalmas, rejtélyes legendával told meg. A neves német rendező, Murnau (John Malkovich) el szeretné készíteni Stoker regényéből minden idők legjobb rémfilmjét. Miután a stúdiós, belső teres, németországi jelenetekkel végeztek, az egész stábbal Erdélybe utaznak, ahol a rendező egy különleges karakterszínészt szerződtetett a vámpír megformálására. Sem a sajtó, sem a stáb nem tud semmit a főszereplőről, Murnau csak annyit árult el, a színész a forgatás egész ideje alatt teljes sminkben és kosztümben fog megjelenni, illetve csakis éjszaka forgathatják a gróf jeleneteit. Miután a film összes részét rögzítették, melyekben nem szerepel Orlok gróf, elérkezik az ideje, hogy színre lépjen Max Schreck, a hátborzongató, egérszerű, titokzatos színész, akinek a rendező éjszakánként vért szolgál fel, és a stáb is rohamosan fogyatkozni kezd. Kérdés: Murnau mi mindent áldozna fel, hogy elkészüljön filmje, elmenne-e odáig, hogy egy igazi vámpírt szerződtessen a főszerepre? Max Schrecket, Orlok grófot Willem Dafoe kelti életre, és egy új árnyalatot ad az egész Nosferatu-mítoszhoz, egy városi legendát. Zseniális alakítása nagyban hozzájárult, hogy mind az 1922-es, mind az 1979-es verzió újra a köztudatba vésse magát. lzjw.gif

1942-ben a vámpírok a science fiction műfajába is betörtek, A.E. Van Vought Asylum című művének köszönhetően, melyben egy földönkívüli vámpír szerepel. 1962-ben Donal Reed vezetésével megalakult Amerikában a Drakula gróf Társasága.

Talán Drakula legendáját dolgozták fel legtöbbször a filmiparban, az IMDb szerint 408 filmben szerepel a karakter. 1931-ben Lugosi Béla keltette életre a kultikus figurát, és azóta is könnyen azonosítható a szereppel. Lugosi azon magyarok közé tartozik, akik csillagot kaptak Hollywood Hírességek Sétányán.

A második leghíresebb Drakula-színész Christopher Lee, aki 1958-tól kezdődően hétszer bújt a vérszívó gróf bőrébe. Filmjei a következők: Drakula (1958), A sötétség hercege (1966), Drakula feltámadt sírjából (1968), Drakula vérének íze (1970), A sebhelyes Drakula (1970), Drakula A.D. (1972) és Drakula sátáni ünnepe (1973).
miriam-and-john.jpg

Francis Ford Coppola 1992-ben álmodta vászonra Stoker regényét, mely igazán eposzira sikerült, ami egyben szerintem a legjobb Drakula-film. A regény műfaja levélregény, és nagyon sok leírást tartalmaz, így igazán alkalmas a képi megjelenítésre. Sokaknak tűnhetnek a trükkök régiesnek, de Coppola direkt úgy készíttette el horrorját, mintha az egy modern némafilm lenne. A díszletek, kosztümök monumentálisak. A trükk mestereknek és a zseniális Gary Oldmannek köszönhetően Drakula minden egyes alakját megcsodálhatjuk, illetve sikerült teljes képet festeniük a grófról. tumblr_p25v97a3pj1u3pkmko2_500.gif

Viszont feltehetjük a kérdést, hogy miért is ennyire népszerű karakter a vámpír, immáron több száz éve, a választ pedig a szimbolikusságában kell keresni, mivel minden műben egy kicsit megváltozott a figura, nem csak az irodalomban, hanem a filmművészetben is. A vérszívó karaktere – és persze megannyi megalkotója - képes volt arra, amire más kollégája nem: folyamatosan megújult és vagy meghaladta a korát, vagy visszatekintett, vagy éppen az aktuális trendeknek felelt meg. Volt már nekünk Lugosi Béla által életre keltett Drakula grófunk, aki egy 20. századi arisztokrata volt, majd elérkezett a glam vámpírok kora, a sikk és kellem tökéletes elegye, ahol vérszívónak lenni egyet jelent az örökös magánnyal, kitaszítottsággal, David Bowie-val, Catherine Denauve-vel Az éhségben, vagy a Vörös ajkak Báthory grófnőjével, utána Gary Oldman kalauzolt vissza bennünket a gótikus Londonba.
tumblr_oqkqpce4xk1s01qkyo1_r1_500.gif

Az 1998-as Pengével viszont ismét új korszaka köszöntött a vámpíroknak, a sikket megőrizték, de feszülős bőrszerkókba préselték magukat, fegyvert fogtak, és akcióba léptek. A Penge ágyazott meg az Underworld-franchise számára, mellyel az akció horror műfaja is beindult olyan szórakoztató alkotásokat kitermelve, mint a már két említett vámpírsorozat, vagy a Van Helsing, a Pap, háború a vámpírok ellen, az Én, Frankenstein, és még lehetne sorolni. A vámpírok kamaszok körében alkotott sikerét az 1992-es, majd az abból készült sorozat, a Buffy, a vámpírok réme is alátámasztja, melyben egy démonvadász lány küzd meg gonosz entitásokkal, főként vámpírokkal, és a romantika is óriási szerephez jut. A Buffy sikerét rengeteg tiniknek szánt mű lovagolta meg. Stephenie Meyer Alkonyat Sága könyvsorozata valóságos hisztériát eredményezett, főként kamaszlányok körében, de maga a történet szinte minden velejárójától megfosztotta a karaktert. A négy kötetben egy vegetáriánus vámpírcsalád, akik csak állatok vérét szívják, embert nem ölnek és egy emberlány kapcsolatát követhetjük végig. A vámpírok az ő tálalásában nem félnek a fénytől, sőt csillognak benne, sem a kereszttől, fokhagymától, ezüsttől, de emberfeletti az erejük és suhanni is képesek. 2009-től A vámpír naplók című sorozat, valamint a spin-off szériája, a The Originals népszerű televíziós műsor, melynek főszereplői vámpírok, melyek visszatértek valamelyest az eredetükhöz. 2015-ben pedig az American Horror Story antológia sorozat, Hotel című évada mutatott be glam-vámpírokat, kiknek eredete a Nosferatuhoz vezethető vissza, felhasználva a forgatás körüli legendákat. A vámpírok itt sem félnek a fénytől, csak gyöngíti őket, fegyverrel megölhetők, de fiatalságuk a vérnek köszönhető. Sokkal inkább hasonlítanak, Az éhségben látott teremtménykehez, és ezúttal is a magány, társakra való enyhíthetetlen szomjúság és a kéjgyilkosságok metaforái.

--

Stoker, Bram (1985): Drakula gróf és válogatott rémtettei. Árkádia, Budapest.

Pivárcsi István (2003): Drakula gróf és társai. Palatinus, Budapest.

A karakter első megjelenése: Gleason, Colleen (2007): The Rest Falls Away. Signet.

Davis, Graeme – Rein-Hagen, Mark (1992): Vampire: The Masquarade. White Wolf, Stone Mountain.

Map, Walte (1914)r: De nugis culiarium. Clarendon press, Oxford.

http://gallica.bnf.fr/ark:/12148/bpt6k9739088g

http://www.vampires.com/the-chewing-dead-the-vampires-heritage/

https://archive.org/details/bub_gb_TZzPAMZmttAC

http://www.lesvampires.org/ossenf.html

https://www.poetryfoundation.org/poems-and-poets/poems/detail/43971

Gerard, Emily (1888): The Land Beyond the Forest. Edinburgh.

Stoker, Bram (2006): Dracula's Guest and Other Weird Stories. Paperback, Penguin Classics.

Meyer, Stephenie (2008): Akonyat – Twilight. Könyvmolyképző, Szeged.

Szólj hozzá

horror coppola hammer vámpír szörny kannibalizmus báthory drakula nosferatu lilith vlad tepes bram stoker gótikus regény gótikus irodalom orális fixáció